Biatorbágyi gyümölcsfás hátsókert, tervezett tóval

Sziasztok!

Biatorbágyi kertes telek (19 x 68 m) hátsó, kb. 30 x 19 m-es részbéből az ÉK-e végét, kb. 350-400 m2 területet szeretnénk átalakítani a permakultúrás elvek szerinti, nagyjából önfenntartó és energiatakarékos, szép kertté, minél több vad élővilág (növények, madarak, rovarok, talajlakó gerinctelenek és mikroorganizmusok, stb…) betelepítésével és becsalogatásával egyetemben. A telek lejtése kb. 3%-os ÉK-ről DNY felé. A ház a DNY-i utcafronthoz közel áll.

Ami biztos:
Megfogjuk a tetőről az esővizet és a házból szürkevizet és hátravezetjük a kertbe részben egy újonnan kialakítandó tóba, részben gyökérzónás locsolásra.
Szeretnének a tulajok zöldségeket, krumplit termeszteni. Lazagne-s ágyást és raklapokból épített keretben magaságyást építünk, mert az idős hölgy már nem tud hajolgatni, viszont szívesen foglalkozna még a kerttel.

Ami megvan ehhez:
Egy 9 m3-es ciszterna a ház terasza alatt, és hátrébb az udvarban egy 1,5 m3-es régi, mostanában már nem használt, hézagosra rakott szikkasztó. A tetőn ki van az ereszcsatorna építve, de az esővíz nagyja kifolyt eddig a betonjárdára és onnan az utcai nyitott esővizes árokba.

A hátsó kertben idősebb gyümölcsfák vannak (vegyes, 10 db), és cserjék a kerítés mentén a középső részen. A fák alatt gyep van, de 5 éve maga alá mulcsozva nyírják, s nagy diverzitású, természetes gyep-szerűvé lett, benne sok vadvirággal.

A tó:
A hátsó negyedben 2 idős, magas és kevésbé terebélyes diófa és 2 mandulafa van. A tó ez alá férne el; 20-25 m2-esre gondoltunk (különböző szintekkel, max 1,5 m mélységgel), vízbefolyás előtt kis “mocsár-zónával”. (tó és “mocsár” a B2 csatolmányon kékkel és zölddel jelölve, csak saccra.) A tulaj nem szeretne tófóliát. Mélyebben agyagos a talaj. (Várom nagyon, hogy a tananyagban elérjünk a tóépítéshez, hogy kiderüljön, mi lehet a megoldás. Bár víz input az lesz az esővízből és a szürkevízből is, szerencsére.)

Kérdések és tervek:
Lehet-e idősebb fák alá tavat ásni; nem sérülnek-e meg nagyon a gyökereik?
Diófa alatt bírja-e megoldható-e a tó; bírja-e a vize, állatvilága és a vízi és vízparti növényzet a juglont? Milyen messze van benne a fa alatt a talajban? Segítenek-e a dió alá ültetendő puffernövények?
A tavat részben leárnyékolja délről a szomszéd ház ill. részben a diófa is. Bár ez lehet, hogy nyáron nem is baj…
A mikroklíma alapján hol legyenek a sekélyebb és mélyebb részei a tónak? Túlmelegedés, fagy, algásodás….
Az jó-e, ha a tónak a kert középső felében lévő gyümölcsfák felé lenne egy túlfolyója egy (több?) (mikro)övárokba? Ha igen, akkor milyen méretű övárok jó? Milyen messze legyen a tótól ill. a középső gyümölcsfáktól?

A szürkevíz mehet-e bele egyből a tó előtti “kismocsárba”, s azon át a tóba? A tónak víztartó és vad élővilág bevonzó funkciója lenne. pH=7 a talaj 1 ásónyom mélyen. Mélyebben még nem mértük.
Van-e értelme a régi derítőt is használni szürkevíz szétszivárogtatásához a gyümölcsfák részére, gyökérzónához?(Azt még nem tudom, milyen gyorsan ereszti ki a vizet.)
Mennyire lehetnek közel a tóhoz az ágyások?
Hova érdemes rakni az ágyásokat ebben a kertben (hátsó, mandulafás-diófás részen belül)? Nem akarják a tulajok a ház mellé az ágyásokat, de nem is fér el és ott már elég árnyékos is… (B2 csatolmányon a sárgák és a berajzolt vese-alakok lennének az ötleteim). Legyen szélvédelem az ÉNY-e kerítés mellé ültetett magasabb növényekkel vagy bármi más szélterelés? Állítólag nem nagyon van gondjuk a széllel… (?)
Az ágyásokhoz, kezdetnek, csöpögtető rendszerbe lenne hátravezetve a víz (szivattyú-vezérelve, zárt csövön). Az ágyások melyik részére, milyen mélyre érdemes rakni a csepegtetőt?
Ugyanez a víz menne tovább a tóba. Az esőviz mehet egyből a tóba a csőböl?
Lenne kísérleti ágyás félig fák alatt is, a diófa alatt is (!), az oda illő, kevert növénytársítással. Kinek milyen tapasztalata van diófal alatti ültetéssel, termesztéssel?
Dió és levelének mulcsként helybenhagyása működik? Vagy komposztálás? Mi van a tóvízbe eső dióval és diólevéllel?
Hátulra, az ÉK-i 1 m magas támfal elé vegyesen a környező természetes élőhelyek élő cserjéket tennénk, minél diverzebben, – s hogy a sok cica ellenére talán eséllyel költhetnének a madarak, – s alá őshonos virágokat. Szeretnék hátul egy kis virágos rét foltot, minél többféle virággal (ide gondoltam nem feltétlen őshonos rovarcsalogatókat is, ami kinő alapon).
Ugyanitt, a komposztláda közelében lesz egy állatcsalogató kupac: rönkök és korhadó avar a környező természetes ökoszisztémákból, ágkupac, rovarhotelek és egyéb fészkelésre alkalmas téglák, cserepek, terméskövek.
A támfal fölötti 7 m magas drótkerítésre mindenféle futó növényeket próbálnék meg,
Vagy ide kéne inkább pár magasabb, őshonos fa (tölgy, juhar, éger)? Az eredeti terv ez lett volna, de a diók miatt eléggé foglalt a tér és elfognák a K-i napot is… Vagy esetleg a lomposztláda mellké az ÉK-i sarokba…?
És a fák alá mindenhol jönne cserje, lágyszárúak, futók, fűszer- és gyógynövények; próbálkoznék ehető és dísznövényekkel vegyesen. Palántázni egyelőre nem terveztünk és nem is tudunk, nincs rá kapacitás. Magról kéne vetni vagy palántákat venni és azt elültetni.
Kissé túl nagy falatnak tűnik, többször pánikba is estem a MIT és HOGYAN-tól – ebben a tízezer változós, dinamikus egyenletben …
De hát majd kisebb etapokban haladunk, mivel limitált a pénz (markoló bérlés, növények beszerzése, amiket nem tudunk begyűjteni), az idő, az erő… és egyelőre a tudásom is…

Szívesen fogadok ötleteket, hogy lenne a legjobb, legegyszerűbb, legolcsóbb…
Pl. Ha valakinek van ismeretsége vagy ötlete, hol lehet olcsón bérelhető kismarkolót szerezni Biatorbágyra, kérem, jelezze! Bármilyen megoldás érdekel és nagy segítség lenne!
Előre is köszönöm szépen!

Mindenkinek sok kitartást és lelkesedést!

Szathmáry Kinga